2012. május 23., szerda

Végre!

Csak úgy megpróbáltam, hogy hátha.... de igazából nem sok reményt fűztem hozzá. Zokni felhúzásán keresztülvergődtem, cipőt kioldottam a lehető legszélesebbre, szépen bele tudtam csúsztatni a lábfejem, felállok, első lépés....semmi rossz érzés, második....sokadik....nem fááááj. :D NEM HISZEM EL! Higgadj csajszi, csak egy rövid próba az utcasarokig. Sarkon mondom magamnak, csak a lámpáig. Lámpánál mondom magamnak, nem fordulok vissza, semmi bajom. Elindultam verőfény volt.


Rendben van, hogy szeretek nyáron kifeküdni az esőbe, de rájöttem ennél már csak egy dolgot szeretek jobban csinálni nyári, kellemesen langyos esőben. FUTNI! Eszméletlen érzés!!!! Vigyorgok ki a fejemből, az emberek a kocsikból visszamosolyognak, dudálnak. A legbátrabb, sarokról sarokra megállt, elfutottam a lehúzott ablaka előtt, megnézte merre megyek tovább, majdnem hazakísért. :D


6 km-nél azért nem mertem elsőre többet menni, gyors  osztás-szorzás után rájöttem, hogy maradt 10 percem, ergo itthon vizes cuccokat ledobáltam magamról és folytattam egy kicsi erősítéssel.





10 fekvőtámasz
PLANK remegésig
30 fenékemeléses




22 fekvőtámasz (ennyi ment most egy szuszra)
PLANK (remegéstől még 30-ig számoltam lassan)
60 fenékemelés



25 fekvőtámasz (ha gyorsabban csinálom, akkor több
megy, az  utolsót alig tudtam felnyomni, jesssszzz!)









Mindez azért, mert időszűkében vagyok, mint mindenki más. Akkor edzek, mikor megtalálom rá a konkrét 30-40 percemet. Mostanában csak sajnos ennyi, de ha ennyi, akkor ezt fogadom el és próbálom kihozni belőle a maximumot. Ez az én időm, egyedül, magamban, magamra!

1 megjegyzés:

  1. A plank jó ötlet. A fekvőből tényleg több megy, ha az ember gyorsan csinálja. Meg ha edz rá rendszeresen, akkor is.

    VálaszTörlés